Féknyereg dugattyú visszanyomó szerszám: Miért nem elég egy fogó?
Székely András 7 perc olvasás
Fékrendszer - Székely Autószervíz
A lényeg röviden
A fogóval erőltetett dugattyú megbillen, a porvédő gumi és a tömítés sérülhet, ami szivárgáshoz vezet.
A hátsó, kézifékbe integrált nyergek dugattyúját nem nyomni, hanem forgatva kell visszacsavarni.
A szakszerű visszanyomó szerszám egyenletesen, a dugattyú tengelyére merőlegesen fejt ki erőt.
Visszanyomás előtt ügyeljen a kifolyó fékfolyadékra és a tágulási tartály szintjére.
Miért kell egyáltalán visszanyomni a dugattyút?
Ahogy a fékbetét kopik, a nyereg dugattyúja egyre jobban kitolódik, hogy a vékonyodó betét is elérje a tárcsát. Amikor új, vastag betétet szeretne beszerelni, a kitolt dugattyú útban van: egyszerűen nincs elég hely a friss betétnek a tárcsa és a nyereg között. Ezért a dugattyút vissza kell juttatni az alaphelyzetébe, mélyen a nyeregházba.
Ez első hallásra egyszerű feladatnak tűnik, hiszen csak be kell nyomni valamit. A gyakorlatban azonban a dugattyú szoros gumitömítéssel ül a hengerben, mögötte fékfolyadék van, amit vissza kell szorítani a rendszerbe, és a dugattyú felületét egy érzékeny porvédő harmonika védi. Ha ezt figyelmen kívül hagyva, ferdén vagy durván erőltetjük, könnyen kárt teszünk a nyeregben.
A helyes visszanyomás kulcsa, hogy az erő pontosan a dugattyú tengelyével essen egybe, egyenletesen ossza el a nyomást a dugattyú peremén, és ne csípje be vagy karcolja meg a gumikat. Pontosan ezt a feladatot oldja meg a célszerszám, amit egy egyszerű fogó nem tud biztosítani.
Miért kell egyáltalán visszanyomni a dugattyút?
Miért nem elég egy fogó vagy csavarszorító?
Egy fogóval csak pontszerűen, ferdén tudja megfogni a dugattyú peremét, így az visszanyomás közben megbillen és beékelődik a hengerbe. A megbillent dugattyú a gumitömítést a henger falához nyomja és bereszelheti, a porvédő harmonikát pedig becsípheti vagy kiszakíthatja. A sérült tömítés miatt a nyereg később fékfolyadékot enged, ami nedvesíti a betétet, rontja a fékhatást és biztonsági hibát okoz.
A fogó fémpofája ráadásul megkarcolhatja a dugattyú tükörsima, gyakran króm- vagy fenolgyantás felületét. Ez a karc a tömítés mentén szivárgási utat nyit, vagy berágja a gumit minden fékezéskor. Egy egyszerű, olcsónak tűnő megoldás így egy drága nyeregfelújítást vagy nyeregcserét eredményezhet, ami sokszorosa a szerszám árának.
Sokan próbálják a régi betétet emelőnek használva, feszítővassal visszatolni a dugattyút. Ez enyhébb esetben működhet elöl, de a feszítés akkor is ferde erőt visz be, és a régi betét hátlapja is deformálódhat. A legfontosabb probléma azonban, hogy ez a módszer a hátsó, kézifékes nyergeknél egyáltalán nem működik, sőt kifejezetten kárt okoz.
Mikor kell csavarni, nem nyomni a dugattyút?
A hátsó tengelyen nagyon sok autónál a kézifék a féknyeregbe van integrálva. Ezeknél a nyergeknél a dugattyú belsejében egy menetes orsó fut, amit a kézifékkar mozgat. Emiatt a dugattyút nem lehet egyszerűen betolni: menet mentén, forgatva kell visszacsavarni a helyére, jellemzően az óramutató járásával megegyező irányban, miközben enyhén be is nyomja.
Ha egy ilyen kézifékes nyereg dugattyúját egyenesen nekiállna nyomni, két dolog történhet: vagy egyáltalán nem mozdul, mert a menet blokkol, vagy tönkremegy a belső orsószerkezet és a kézifékmechanika. A megfelelő visszanyomó szerszámkészletben ezért találhatók cserélhető adapterlapkák, amelyek a dugattyú homlokán lévő két vagy több mélyedésbe illeszkednek, és lehetővé teszik az egyidejű forgatást és nyomást.
A gyakorlat annyi, hogy a szerszám a nyereg hátfalán támaszkodik meg, a menetes orsója pedig az adapteren keresztül forgatja és tolja a dugattyút. Így az erő tengelyirányú marad, a gumik nem sérülnek, a belső menet pedig szabályosan visszaáll. Sok járműnél a helyes forgásirány gyári adat, ezért érdemes utánanézni, mert a rossz irány szintén károsíthatja a mechanikát.
Mire figyeljünk a fékfolyadék miatt?
Amikor a dugattyút visszanyomja, a mögötte lévő fékfolyadék a csöveken keresztül visszaáramlik a tágulási tartályba. Ha a tartály eleve tele van, könnyen túlcsordulhat, márpedig a fékfolyadék erősen roncsolja a fényezést, mert vízmegkötő, agresszív folyadék. Ezért visszanyomás előtt érdemes a tartály szintjét ellenőrizni, és szükség esetén szívóval csökkenteni.
A visszaáramló, régi és szennyezett folyadékkal óvatosan kell bánni, mert magával viheti a leülepedett szennyeződést a nyeregből az ABS-egység finom szelepei felé. Emiatt sok szerelő inkább a nyereg légtelenítő csavarját megnyitva engedi ki a folyadékot visszanyomás közben, hogy a piszkos folyadék ne a rendszerbe, hanem kifelé távozzon. Ez tisztább megoldás, de utána légteleníteni kell.
A munka végén mindig ellenőrizze a folyadékszintet és állítsa a jelölt sávba, majd a beindítás előtt pumpálja fel a pedált, amíg keménnyé nem válik. Ez azért kell, mert a visszanyomott dugattyúk miatt a pedál első nyomásra a padlóig süllyed, hiszen a betéteknek először fel kell feküdniük a tárcsára. Az első próbaútnál győződjön meg a fékhatásról, mielőtt forgalmi helyzetbe kerül.
Mire figyeljünk a fékfolyadék miatt?
Hogyan válasszunk visszanyomó szerszámot?
A legegyszerűbb az egyszerű, csavaros dugattyú-visszanyomó, amely egy orsóból és egy nyomólapból áll, kizárólag az első, nyomással visszatolható nyergekhez. Ez olcsó és jól működik a legtöbb elülső féken. Aki azonban a hátsó, kézifékes nyergekkel is dolgozni akar, annak forgató-nyomó készletre van szüksége, amely tartalmazza a különböző dugattyúmintázatokhoz illő adaptereket.
A készletek között van kézzel hajtott, racsnis és fúróra fogható változat is. A kézi és racsnis kivitel érzékenyebb, jobban lehet érezni, ha a dugattyú akad; a gépi meghajtás gyorsabb, de óvatosságot kíván. A jó készlet lényege, hogy az adapterek pontosan illeszkedjenek a dugattyú homlokába, mert a rosszul illeszkedő adapter lecsúszhat és megsértheti a gumit vagy a dugattyú peremét.
Ha valaki csak alkalmanként, egy autón szereli a féket, a szerszám ára megtérülhet, de érdemes mérlegelni, hogy a hibás visszanyomás kockázata nagy. A hátsó kézifékes nyergek különösen kényesek, és ha a jármű elektromos rögzítőfékkel rendelkezik, ott a dugattyút csak a fékrendszer szervizmódba tétele után szabad mozgatni. Ebben az esetben mindenképp szakszerviz segítségét javasoljuk, mert diagnosztikai eszköz nélkül a beavatkozás kárt okozhat.
Mi a helyzet az elektromos kézifékkel?
Az újabb autók jelentős részén a hátsó féket elektromos rögzítőfék, azaz elektromotoros szervomechanika mozgatja a hagyományos bowden helyett. Ezeknél a dugattyút egy kis villanymotor tolja ki és húzza vissza. Ha ilyen autón fékbetétet cserél, a dugattyút nem lehet és nem is szabad kézzel visszacsavarni, mert a motor útban van, és a mechanika sérülhet.
Ehelyett a fékrendszert diagnosztikai műszerrel szervizállásba kell tenni: a műszer utasítja a motort, hogy húzza teljesen vissza a dugattyút, ezzel helyet csinál a betétcseréhez. A csere után ugyanígy a műszerrel kell a rendszert normál üzemmódba állítani és a betéteket felfektetni. Kézi beavatkozással könnyen hibakódot, a motor túlterhelését vagy a rögzítőfék hibáját okozhatja.
Ezért az elektromos kézifékes járműveknél a betétcsere már nem tisztán mechanikai munka, hanem elektronikai közreműködést igényel. Ha nem rendelkezik a megfelelő diagnosztikai eszközzel és a járműspecifikus eljárással, feltétlenül forduljon szakszervizhez. A megfelelő szoftver nélkül elvégzett csere gyakran drágább hibaelhárítást eredményez, mint amennyit a házi javítással megtakarítana.
Forrás és további olvasnivaló
A tárcsafékek dugattyús felépítéséről angol nyelven részletes leírás olvasható: Disc brake - Wikipedia
Gyakran ismételt kérdések
Miért nem szabad a dugattyút fogóval visszanyomni?
A fogó pontszerűen, ferdén fejt ki erőt, ezért a dugattyú megbillen és beékelődik a hengerbe. Ez becsípheti vagy kiszakíthatja a porvédő harmonikát, és megkarcolhatja a dugattyú felületét, ami szivárgáshoz vezet. A sérült tömítés miatt a nyereg fékfolyadékot enged, ez pedig nedvesíti a betétet és biztonsági hibát okoz, így egy olcsónak tűnő megoldás drága nyeregfelújítást eredményezhet.
Honnan tudom, hogy nyomni vagy csavarni kell a dugattyút?
Általában az első nyergek dugattyúját egyenesen vissza lehet nyomni, a hátsó, kézifékbe integrált nyergekét viszont forgatva kell visszacsavarni. Ha a dugattyú homlokán két vagy több mélyedést, hornyot lát, az szinte biztosan forgatásra van kialakítva. Bizonytalanság esetén a jármű szervizkönyve vagy egy szerelő ad pontos választ, mert a rossz módszer tönkreteheti a belső mechanikát.
Ki kell nyitnom a légtelenítő csavart visszanyomás közben?
Nem kötelező, de sok szerelő ezt javasolja, mert így a nyeregből visszaáramló piszkos fékfolyadék nem jut vissza a rendszerbe és az ABS-egységbe, hanem kifelé távozik. Ha nyitott légtelenítővel dolgozik, utána légteleníteni kell a féket. Ha nem nyitja ki, ügyeljen arra, hogy a tágulási tartály ne csorduljon túl, mert a fékfolyadék roncsolja a fényezést.
Mit tegyek, ha az autómnak elektromos kéziféke van?
Elektromos rögzítőféknél a dugattyút egy villanymotor mozgatja, ezért kézzel nem szabad visszanyomni vagy csavarni. A fékrendszert diagnosztikai műszerrel szervizállásba kell tenni, hogy a motor visszahúzza a dugattyút, majd a csere után ugyanígy vissza kell állítani normál üzemmódba. Megfelelő eszköz és eljárás nélkül könnyen hibakódot vagy a rögzítőfék meghibásodását okozhatja, ezért ilyenkor szakszervizhez érdemes fordulni.
Miért süllyed padlóig a fékpedál a betétcsere után?
A dugattyúk visszanyomása után a betétek eltávolodnak a tárcsától, ezért az első pedálnyomás csak a hézagot szünteti meg, és a pedál mélyre süllyed. Ez normális jelenség, amíg fel nem pumpálja a féket: néhányszor lenyomva a pedált a dugattyúk újra kitolódnak, a betétek felfekszenek, és a pedál keménnyé válik. Soha ne induljon el addig, amíg a pedál vissza nem nyerte a szilárdságát, és próbaúton is ellenőrizze a fékhatást.
Kapcsolódó szolgáltatásaink
A témához kapcsolódóan ezeket a javításokat végezzük el a szervizünkben:
Székely András 10 éve javít autókat Budapesten, a Székely Autószervíz alapítója és vezető szerelője. Dízel és benzines motorok diagnosztikájával, futómű- és fékrendszer-javítással, valamint elektronikai hibakereséssel foglalkozik nap mint nap. Az itt olvasható írásokban a műhelyben szerzett gyakorlati tapasztalatot adja tovább, közérthetően.
