Rádió beépítő keret 1 DIN / 2 DIN beszerelése gyári fejegység helyére


A DIN egy német szabvány nyomán elterjedt méretjelölés a járműbe épített fejegységekre. Az 1 DIN kialakítás nyílásmérete szélességben nagyjából 178 milliméter, magasságban pedig 50 milliméter. Ez a klasszikus, alacsony rádió mérete, amely évtizedeken át az általános szabvány volt. A mélység típusonként változó, de a beépítés szempontjából a szélesség és a magasság a meghatározó.
A 2 DIN méret szélessége megegyezik az 1 DIN-ével, de a magassága annak a duplája, tehát nagyjából 100 milliméter. Ez ad helyet a nagyobb kijelzős, érintőképernyős multimédiás fejegységeknek. A két méret ismerete azért fontos, mert a gyári nyílás és a kiválasztott utángyártott rádió méretének egyeznie kell, különben a készülék nem illeszkedik a helyére, vagy nagy rés marad körülötte.
A gyakorlatban sok autó gyári fejegysége nem szabványos DIN méretű, hanem egyedi, a műszerfal formájához illeszkedő kialakítású. Ilyenkor a szabványos 1 DIN vagy 2 DIN rádió csak megfelelő beépítő kerettel, más néven fixáló kerettel illeszthető be esztétikusan. Ez a keret hidalja át a gyári nyílás és a szabványos rádió közötti méret- és formakülönbséget, és biztosítja a stabil, hézagmentes rögzítést.

A modern autók műszerfala ívelt, a fejegység helye pedig gyakran egyedi formájú, a kezelőgombokkal és a szellőzőkkel egybeépítve. Egy szabványos szögletes rádió ebbe a helyre önmagában nem illeszkedik hézagmentesen, ezért kell a típusspecifikus keret, amely egyik oldalán a gyári nyíláshoz, másik oldalán a szabványos DIN mérethez idomul. A keret nélkül a rádió körül csúnya rés maradna, és a rögzítés is bizonytalan lenne.
A keretek gyártónként és modellenként eltérőek, mert minden műszerfal más. Létezik 1 DIN-es keret egy tárolórekesszel a rádió alatt vagy fölött, és 2 DIN-es keret a nagyobb kijelzős készülékekhez. A helyes keret kiválasztásához pontosan ismerni kell az autó típusát, évjáratát és a gyári fejegység kialakítását, mert ugyanahhoz a modellhez is tartozhat több változat.
A keret nem csupán esztétikai elem, hanem a stabil rögzítést is szolgálja. A rádiót a keretbe kell befogni vagy becsavarozni, majd a keretet a gyári tartókhoz rögzíteni. A jól megválasztott keret biztosítja, hogy a fejegység ne mozogjon, ne zörögjön, és a kijelző pontosan a műszerfal síkjában álljon. A rossz vagy hiányzó keret miatt a rádió beeshet, kilóghat, vagy menet közben csörögni kezd.
A tápellátás és a hangszórók bekötésének legfontosabb eleme az ISO csatlakozó adapter. A legtöbb autó gyári kábelkötegének végén szabványos ISO csatlakozó van, míg az utángyártott rádiónak szintén ISO csatlakozója van, de a kettő nem mindig kompatibilis közvetlenül. A típusspecifikus ISO adapter az autó kábelkötegét a rádió csatlakozójához illeszti, így nincs szükség vágásra, forrasztásra, és a bekötés visszafordítható marad.
Az antenna csatlakozója szintén gyakran eltér a szabványostól. Sok autóban a gyári antenna nem a klasszikus DIN antennadugóval, hanem egyedi csatlakozóval és aktív, tápellátást igénylő antennaerősítővel van szerelve. Ehhez antennaátalakító adapter kell, amely a gyári antennacsatlakozót a rádió szabványos aljzatához illeszti, és szükség esetén biztosítja az antennaerősítő tápellátását is, hogy a vétel jó maradjon.
Számos újabb autóban a fejegység a CAN-buszra csatlakozik, és onnan kapja a gyújtásjelet, a sebességjelet, valamint a kormánykapcsolók és a kijelző adatait. Ezeknél CAN-bus interfész szükséges, amely lefordítja a jeleket a rádió számára, és biztosítja a helyes ki- és bekapcsolást, valamint a kormányon lévő gombok működését. Interfész nélkül a rádió esetleg nem kapcsol ki a gyújtással, vagy a kormánygombok nem működnek.
A munka a gyári fejegység kiszerelésével kezdődik. A szerelő bontja a rádió körüli burkolatot műanyag feszítővel, majd a gyári rögzítéstől függően kihúzókulccsal vagy csavarok kioldásával emeli ki a régi készüléket. A kiemelt fejegység hátulján bontja az ISO és antennacsatlakozókat. Fontos, hogy a burkolatok patentjeit ne törje le, és a kábelköteget ne feszítse meg a kiemelés során.
Ezután következik az adapterek bekötése. A szerelő az ISO adaptert az autó kábelkötegére és a rádióra csatlakoztatja, bekötit az antennaátalakítót, és ha kell, beköti a CAN-bus interfészt. A színkódok pontos követése kulcsfontosságú: a folyamatos plusz, a gyújtott plusz és a testvezeték helyes bekötése dönti el, hogy a rádió megfelelően kapcsol-e, és nem meríti-e le az akkumulátort álló autónál.
Miután a bekötés kész, a szerelő a rádiót a beépítő keretbe illeszti, próbaüzemben ellenőrzi a hangszórókat, az antennavételt, a gyújtással való ki- és bekapcsolást és a kormánygombok működését. Csak a sikeres teszt után rögzíti véglegesen a keretet és a burkolatot. A gondos elrendezésnél a kábelek nem csípődnek be, a hőelvezetés biztosított, és a fejegység szilárdan, zörgésmentesen ül a helyén.

A leggyakoribb és legveszélyesebb hiba a folyamatos és a gyújtott plusz felcserélése. Ha a rádió a memóriatáplálást igénylő vezetéket és a gyújtott plusz vezetéket rosszul kapja, a készülék vagy nem tartja meg a beállításokat, vagy állandóan bekapcsolva marad, és álló autónál lemeríti az akkumulátort. Sok fejlesztést igénylő autónál ezt a CAN-bus interfész oldja meg, de a helyes bekötés akkor is alapkövetelmény.
Gyakori hiba a nem megfelelő vagy hiányzó antennaátalakító, illetve az antennaerősítő tápellátásának elhagyása. Ilyenkor a rádió gyengén vagy sercegve fog, mert az aktív antenna nem kap áramot. A helyes átalakító és a tápellátás biztosítása nélkül a vétel jóval rosszabb lehet, mint a gyári rádióval, ami a felhasználót érthetően bosszantja.
Harmadik jellemző probléma a rossz keret vagy a hanyag rögzítés. Ha nem a típushoz illő keretet használják, a rádió körül rés marad, vagy a készülék nem ül szorosan, és menet közben zörög. A becsípődött kábel szigetelése is felsérülhet, ami zárlatot okozhat. A szakszerű beszerelés mindig ügyel a megfelelő keretre, a kábelvezetésre és a hőelvezetésre.
Ha az autó CAN-buszos rendszerű, a kormányon vezérlőgombok vannak, vagy a gyári fejegység összetett funkciókat lát el, a beszerelés a megfelelő interfészek és kódolás ismeretét igényli. Ilyenkor érdemes szakemberre bízni a munkát, mert a helytelen bekötés hibajelzéseket, működési zavarokat vagy akár akkumulátorlemerülést okozhat. A tapasztalt szerelő ismeri a típusspecifikus adaptereket és a helyes bekötést.
Szintén indokolt a szakszerű beszerelés, ha a gyári rendszer erősítővel, aktív hangszórókkal vagy külön hangprocesszorral van szerelve. Ezeknél a közvetlen bekötés nem mindig működik, és külön illesztő szükséges. A rossz csatlakoztatás halk, torz vagy egyáltalán nem szóló hangot eredményezhet, esetleg tönkreteheti a rádió végfokát vagy a gyári erősítőt.
Végül akkor is javasoljuk a szervizt, ha nem szeretné a műszerfalat házilag bontani, vagy nincs tapasztalata a kábelezésben. Egy tapasztalt szerelő a burkolatokat sértetlenül bontja, a megfelelő keretet és adaptereket használja, és próbaüzemmel ellenőrzi a teljes működést. Így a rádió biztonságosan, tartósan és jó vétellel kerül a helyére, a beállítások és a kormánygombok pedig a megszokott módon működnek.
A fejegységek DIN méretszabványáról és az ISO csatlakozóról itt olvashat: ISO 7736 - Wikipedia
Az 1 DIN nyílása körülbelül 178 milliméter széles és 50 milliméter magas, a 2 DIN szélessége ugyanennyi, de magassága a duplája, azaz nagyjából 100 milliméter. A mélység típusonként változó. E méretek ismerete alapvető, mert a gyári nyílásnak és a kiválasztott rádiónak méretben egyeznie kell, különben a készülék nem illeszkedik esztétikusan.
Bár mindkét oldalon ISO csatlakozó van, a gyári kábelköteg és a rádió bekötése nem mindig kompatibilis közvetlenül, és a lábkiosztás eltérhet. A típusspecifikus ISO adapter helyesen illeszti a kettőt, így nincs szükség vágásra vagy forrasztásra, a bekötés visszafordítható marad, és a tápellátás a megfelelő helyre kerül. Ezért érdemes mindig a típushoz illő adaptert használni.
Ha a bekötés téves, a rádió vagy nem tartja meg a beállításait, vagy állandóan bekapcsolva marad, és álló autónál lemeríti az akkumulátort. Ez a leggyakoribb és legkellemetlenebb beszerelési hiba. A folyamatos plusz, a gyújtott plusz és a testvezeték helyes bekötése alapkövetelmény, sok CAN-buszos autónál pedig külön interfész oldja meg a helyes vezérlést.
A leggyakoribb ok a hiányzó vagy nem megfelelő antennaátalakító, illetve az aktív antennaerősítő tápellátásának elmaradása. Sok autóban a gyári antenna erősítővel működik, amely áramot igényel. A helyes átalakító és a tápellátás biztosítása nélkül a rádió gyengén vagy sercegve fog. A megfelelő antennaadapter beépítésével a vétel helyreállítható.
Ez az autótól függ. Az újabb, CAN-buszos járműveknél a fejegység onnan kapja a gyújtásjelet, a sebességjelet és a kormánygombok adatait, ezért CAN-bus interfész szükséges a helyes ki- és bekapcsoláshoz és a gombok működéséhez. Régebbi autókon, ahol a rádió közvetlen táp- és jelvezetékeket kap, gyakran nincs rá szükség. A típus ismerete dönti el.
Szükség esetén az alábbi kapcsolódó munkákat vállaljuk budapesti műhelyünkben:
Lásd még: Sávtartó asszisztens retrofit, Holttér-figyelő retrofit.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.