Szelepszár szimering hiba: Kékes füst motorfék utáni gázadáskor


A jelenség logikája a szívócsőben uralkodó nyomásviszonyokban rejlik. Amikor Ön leveszi a lábát a gázról és a motor fékez, a zárt fojtószelep mögött erős vákuum keletkezik a szívóoldalon. Ez a szívóhatás az elhasználódott szelepszár tömítésen keresztül olajat szív be a hengertérbe, amely a szelepszár és a vezetőhüvely közötti résen csorog le. Az olaj a következő gázadásig összegyűlik, majd az égéstérbe kerülve elég.
Ezért látja Ön a kékes füstfelhőt jellemzően akkor, amikor egy lejtő aljában vagy piros lámpa után újra gázt ad. A tartós, folyamatos kékes füst inkább a dugattyúgyűrűk kopására utal, míg a szakaszos, gázadáskor felbukkanó füst a szelepszár szimeringre jellemző. Ez a különbségtétel a diagnózis első és legfontosabb lépése, mert egészen más mélységű beavatkozást igényel a két hiba.
Hidegindításkor is megjelenhet egy hasonló füstlöket, hiszen álló motornál a gravitáció is besegíti az olajat a szelepek mentén. Ha Ön reggel indításkor egy pillanatra kék felhőt lát a visszapillantóban, majd az menet közben eltűnik, az szintén erősen a szelepszár tömítés gyanúját erősíti. Ez a jellegzetes reggeli füstlöket sok tulajdonosnak az első árulkodó jel.

A szelepszár szimering egy apró, gyűrű alakú gumielem, amely többnyire fluorkaucsukból készül, és a szelepvezető tetejére feszül. Feladata, hogy a szelepszárra jutó olajmennyiséget adagolja: éppen annyi kenőanyagot engedjen át, amennyi a szelepszár kenéséhez kell, de ne többet. Az évek és a hőterhelés hatására a gumi elveszíti rugalmasságát, megkeményedik, majd az ajaknál megreped vagy elszakad.
A folyamatot gyorsítja a rendszertelen olajcsere és a rossz minőségű kenőanyag. Az elöregedett olajban felhalmozódó lakk- és iszaplerakódás megtámadja a tömítés anyagát. A túlhevülés is komoly tényező: a hűtőrendszer hibái, a szegényes égés vagy a tartós nagy terhelés a hengerfej hőmérsékletét megemeli, ami a tömítéseket idő előtt kiszárítja.
A futásteljesítmény önmagában is számít. A legtöbb szelepszár tömítés 150-250 ezer kilométer között kezd szivárogni, de ez erősen függ az üzemeltetés stílusától és a motor konstrukciójától. Egyes régebbi, egyszerűbb gumikeverékkel gyártott tömítések már százezer kilométer körül jelezhetik a fáradtságot, míg egy jól karbantartott motoron a modern tömítés jóval tovább is kibírja.
A vizuális megfigyelés jó kiindulópont, de a megerősítéshez műszeres vizsgálat kell. Az első lépés a kompressziómérés: ha az értékek hengerenként rendben vannak és közel azonosak, akkor a gyűrűkopás valószínűsége csökken, és a szelepszár tömítés kerül előtérbe. A veszteségmérés tovább finomítja a képet, mert megmutatja, hová szökik a nyomás a hengerből, és megkülönbözteti a szelephibát a gyűrűhibától.
Beszédes vizsgálat a gyertyák állapotának ellenőrzése. Ha egy adott henger gyújtógyertyáján olajos, fényes, sötét lerakódást lát a szerelő, miközben a szomszédos hengereké tiszta, az lokalizálja a szivárgó szelepet. Endoszkópos kamerával a szívó- és kipufogócsatornákba is be lehet nézni, ahol az olajos, nedves elszíneződés árulkodó jel. A modern videoendoszkóp néhány perc alatt bepillantást ad a szelepek környékére.
Fontos kizárni a hasonló tüneteket adó egyéb forrásokat is. A hibás szelepszár tömítés füstje összetéveszthető a turbófeltöltő tömítéshibájából vagy a szeleptető alóli olajszivárgásból eredő füsttel. A turbós motoroknál a nyomott levegő oldali olajszivárgás szintén kék füstöt ad, de az terhelés alatt folyamatos. Egy alapos szerviz ezért nem csak a legkézenfekvőbb okot vizsgálja, hanem módszeresen halad a lehetőségek között.
A jó hír, hogy sok motoron a szelepszár tömítés cseréje a hengerfej leszerelése nélkül elvégezhető. A szerelő eltávolítja a szelepfedelet és a vezérműelemeket az adott hengernél, majd sűrített levegőt vezet a gyertyafuraton keresztül a hengerbe. A levegőnyomás a helyén tartja a szelepeket, amíg a szeleprugókat egy speciális rugószorítóval összenyomják, és a szeleptányért rögzítő félkúpokat kiszedik.
Ezt követően a régi, megkeményedett tömítéseket lehúzzák a szelepvezetőkről, és felteszik az újakat. A minőségi munka része a szelepvezetők kopásának ellenőrzése: ha a vezetőhüvely kikopott és a szelepszár lötyög benne, önmagában az új tömítés nem old meg mindent, mert a túlzott holtjáték újra kikezdi a gumit. Ilyenkor a vezetők felújítása vagy a hengerfej gépi megmunkálása indokolt, ami már a fej leszerelését jelenti.
A DOHC és több szelepes fejeknél a munka időigényesebb, és egyes konstrukcióknál a hengerfejet mégis le kell venni a szűkös hozzáférés miatt. A csere után érdemes olaj- és szűrőcserét is végezni, hiszen a szerelés során a régi kenőanyag amúgy is szennyeződhet. A javítás után a kékes füst néhány indítási ciklus alatt megszűnik, ahogy az égéstérben és a szívórendszerben maradt olaj elég.

A szelepszár tömítés cseréjének költsége elsősorban a munkaigénytől függ, mert maguk a tömítések olcsó alkatrészek. A meghatározó tényező, hogy a motoron elvégezhető-e a csere a hengerfej levétele nélkül, sűrített levegős módszerrel, vagy szűkös a hozzáférés és a fejet is le kell szerelni. Az előbbi esetben a munkadíj mérsékelt, az utóbbinál lényegesen magasabb, hiszen a fej le- és felszerelése, valamint a fejtömítés cseréje is a feladat része.
Az ár emellett függ a motor felépítésétől: egy egyszerű, hosszában elhelyezett soros motoron kényelmesebb a munka, mint egy szűk motortérbe épített, keresztben fekvő V-motoron, ahol a hátsó hengersorhoz nehéz hozzáférni. A több szelepes, bonyolult vezérlésű fejeknél a szétszerelés és összeállítás több időt vesz igénybe. Ezért a pontos árat mindig az adott motor ismeretében, a hozzáférés felmérése után lehet megbecsülni.
Érdemes a döntést a járulékos munkák tükrében meghozni. Ha a fejet amúgy is le kell venni, logikus egyszerre elvégezni a szelepek beköszörülését, a vezetők ellenőrzését és a vezérlés esedékes karbantartását, mert a munkadíj nagy része a hozzáférésből adódik. Az egyszerre elvégzett felújítás így fajlagosan olcsóbb lehet, mint a részenkénti, ismételt beavatkozás.
A tömítések élettartamát leginkább a rendszeres, minőségi olajcsere hosszabbítja meg. A friss, a gyártó által előírt viszkozitású olaj tisztán tartja a szelepszárakat, és megakadályozza, hogy a lakk- és iszaplerakódás megtámadja a gumi anyagát. A tartósan túl sokáig a motorban hagyott, elöregedett olaj ezzel szemben oxidálódik, savasodik, és felgyorsítja a tömítések kiszáradását. Így a karbantartási fegyelem közvetlenül kihat arra, mikor kezd füstölni a motor.
A motor hőháztartásának rendben tartása szintén sokat számít. Egy jól működő hűtőrendszer, egy tiszta hűtő és egy ép termosztát megakadályozza a hengerfej tartós túlmelegedését, amely a tömítéseket idő előtt megkeményíti. Érdemes odafigyelni a hőmérséklet-kijelzőre, és a tartósan magas hőmérsékletet mielőbb kivizsgáltatni. A hűtési hiba nem csak a fejtömítést, hanem a szelepszár tömítéseket is terheli.
A vezetési stílus is befolyásolja a folyamatot. A hidegindítás utáni azonnali, magas fordulatú terhelés megnöveli a szelepszárakra jutó hőterhelést, mielőtt az olaj rendesen bejáratná a kenési pontokat. Ha Ön indítás után néhány kilométeren át kíméletesen, alacsonyabb fordulaton vezet, amíg a motor felmelegszik, azzal a tömítések és a vezetőhüvelyek élettartamát is kíméli.
Ha Ön rendszeresen kék füstöt lát gázadáskor, és a motor olajszintje indokolatlanul csökken, ne várjon a beavatkozással. Az elégő olaj nem csak a környezetet terheli, hanem a katalizátort is fokozatosan tönkreteszi, mert az olajból származó foszfor- és cinkvegyületek bevonják a katalizátor felületét, csökkentve a hatásfokát. Egy új katalizátor ára sokszorosa a szelepszár tömítés cseréjének.
A szívórendszerben és a szelepszárakon lerakódó olajkoksz idővel a szelepek nem megfelelő záródásához vezethet, ami már kompresszióvesztést és teljesítménycsökkenést okoz. Ekkor a probléma átcsúszik egy sokkal drágább kategóriába, mert a hengerfej felújítása kerül napirendre. A korai beavatkozás tehát nem csak kényelmi, hanem gazdasági kérdés is.
Amennyiben bizonytalan a füst eredetében, javasoljuk a szakszerű átvizsgálást. Egy tapasztalt szerelő a füst színéből, jelentkezésének körülményeiből és néhány mérésből viszonylag gyorsan behatárolja a hibát, így Ön nem költ feleslegesen olyan javításra, amely nem oldja meg a valós problémát.
A szelepvezérlés és a szelepek működésének alapjairól bővebben olvashat itt: Internal combustion engine
A tömítéslágyító adalékok átmenetileg valóban csökkenthetik a szivárgást, mert megduzzasztják a megkeményedett gumit. Ez azonban csak tüneti kezelés, a hatás pár ezer kilométer alatt elmúlik, és a repedt vagy elszakadt tömítésen már nem segít. Tartós megoldást csak a tömítések cseréje jelent.
Rövid távon a motor nem áll le tőle, de a helyzet fokozatosan romlik, és az olajfogyás nő. A legnagyobb kockázatot a katalizátor lassú tönkremenetele jelenti. Javasoljuk, hogy néhány héten belül vizsgáltassa meg, mielőtt a járulékos károk megjelennének.
A gyűrűkopásra jellemző a folyamatos, terhelés alatti kékes füst és a magasabb kartergáznyomás, míg a szelepszár tömítés füstje szakaszos, jellemzően gázadáskor jelentkezik. A biztos elkülönítéshez kompresszió- és veszteségmérés szükséges. Ezt egy szerviz gyorsan elvégzi Önnek.
A legtöbb motoron nem, mert a szelepeket sűrített levegővel a helyükön lehet tartani a tömítéscsere alatt. Egyes szűk hozzáférésű, több szelepes fejeknél azonban mégis szükség lehet a hengerfej levételére. A pontos módszert a szerelő a motortípus ismeretében választja meg.
Ez a tömítések kopásának mértékétől függ, de nem ritka a néhány tized literes fogyás ezer kilométerenként, amely idővel nőhet. Az indokolatlan olajszintcsökkenést mindig komolyan kell venni, mert az alacsony olajszint más károkat is okozhat. Rendszeresen ellenőrizze a nívópálcát két olajcsere között.
Ha a fentiek alapján szakemberre bízná a munkát, ezekkel tudunk segíteni Budapesten:
Lásd még: Szelepszár tömítettség-vizsgálat, Szelepvezető csere.
Kérjen időpontot vagy árajánlatot - 10 év budapesti tapasztalattal.